A Szentföld népessége, lakossága - Szentföld a hitoktatásban (4)

Mint a több évezredes történelmi helyeken, Palesztinában is sokféle nép lakott és lakik ma is. A legnagyobb csoportot a zsidó és arab lakosság alkotja, de találhatók itt a világ minden részéről érkezett népek is Afrikától Amerikáig, Európa vidékeitől Ázsiáig. A Biblia földjét ezenkívül igen sokan vallják második hazájuknak. Itt beszélik a világon a legtöbb nyelvet.

Zsidók a jeruzsálemi piacon (Péter atya fotója)

Képviselve van itt a három nagy monoteista vallás: zsidóság, kereszténység és a muszlim vallás. Ha csak a kereszténységre szorítkozunk, elég megemlíteni a különböző protestáns közösségeket. Az ortodoxok minden ága megtalálható a Szentföldön: görögök, örmények, koptok, abesszinek stb. A katolikusoknál a latin rítus és a Rómával kapcsolatban lévő keleti rítusok találhatók meg. Ez a változatosság eszünkbe juttatja a pünkösdkor Jeruzsálemben összegyűlt sokfajta népet: „pártusok, médek, elamiták, Mezopotámia, Júdea, Kappadócia, Pontusz, Ázsia, Frigia, Pamfilia, Egyiptom, és Líbia cirenei körzetének lakói, római zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok…” – olvassuk a pünkösdi csodánál. De gondolhatunk arra is, amit Jézus így fejezett ki: „más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók…” A történelmi körülmények sok változást és a fajok keveredését idézték elő. A palesztinai népnek megvannak a maga problémái, megosztottsága és háborús versengései. Keleten a dolgok sokkal lassabban változnak, mint nálunk. Ők sokkal inkább őrzik hagyományaikat, mint mi. Gondolhatunk első helyen a nyelvi összetevőkre, a sok beszélt nyelvre, összehasonlítva a régi halott nyelvekre, amelyeken a szent iratok maradtak ránk. Nem szabad elfelejteni a jellegzetes, a miénktől távol álló mentalitást, az emlékezőtehetség erejét, valamint a hagyomány szerepét a családban, a csoportban, vagy a törzsben. Ezek ismerete mind jobban megvilágítja a szent szövegeket, azok jelentését ebben a társadalmi helyzetben. Ezek ismeretében is közelebb juthatunk a Bibliai megismeréséhez és megértéséhez.

Palesztin taxisok Betlehemben

Palesztinában is megváltozott az élet a modern iparosodással. Szerencse azonban számunkra, hogy a nép nagy része ennek ellenére megőrizte a régi szokásokat a mezőgazdasági és pásztorkodó életből. Megtapasztalhatjuk pl. vendégszeretetüket, költői kifejezéseiket. Mária Erzsébetnél tett látogatása jut eszünkbe. A beduinok ma is ritmikus formában köszöntik vendégüket, amikor ő látogatóba jön hozzájuk.

Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció templománál)

Arab falvakban ma is találkozunk különleges öltözetű emberekkel. Az élet keleten annyira nyílt, hogy elég csupán kinyitni a szemünket és felismerjük az evangéliumokban található szokásokat, üdvözlési formákat. Ezeket megtalálja a zarándok akár az utcán, akár az üzletekben, a zajos családi ünnepségeken éppúgy, mint az egyéni, vagy közös imádságokban. Néha lehet találkozni vidám házassági felvonulással, vagy gyászos temetési menettel is. 

A farizeusok megátalkodottságáról mondja Jézus: „Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők”. A Szentföldön gyakran látunk két vakot együtt az utcán, amint alamizsnát kéregetnek. Jeruzsálem utcáin nem ritka látvány, hogy az egyik vak a másikra támaszkodik, s az egy bot segítségével utat csinál az átmenők között.

Ha kimegyünk a városból a falvakba Jézus korabeli szín fogad bennünket. Búzát tisztítanak szórólapáttal, ahogy beszédjében Keresztelő János mondta. A pásztor ma is nyája előtt megy, amelyben bárányok és bakok vannak.

Ha fölkeressük Jeruzsálemben a Mea Searim zsidó negyedet látjuk azt a szigorúságot, ahogy Jézus korában is megtartották a szombati pihenést és a legapróbb előírásait a Tórának. Ha betérünk egy zsinagógába, láthatjuk a hétvégi liturgiát, mint valamikor a názáreti, vagy a kafarnaumi zsinagógában Jézus idejében is végezték. Esetleg barátságba kerülhetünk egy családdal és meghívnak bennünket a húsvéti vacsorára, amely eszünkbe juttatja Jézus utolsó vacsoráját. Mindezekbe beleütközünk, ha eljutunk a Szentföldre, de találkozunk ilyen képekkel népszerűsítő bibliai kiadványokban is, s ezeket mind felhasználhatjuk, amikor a Bibliát olvassuk.

Arab zöldségárus nő (Péter atya fotója)

Folyt. köv.

Forrás: veszpremhittan.hu

A Szentföld természeti adottságai és tájai - Szentföld a hitoktatásban (3)

A Szentföldön járó zarándok azonnal észreveszi, hogy ez a táj mennyire változatos. Központi hegyvonulata hasonlít az emberi gerinchez. Ehhez kapcsolódnak a dombok, amelyek kelet felé a Jordán árkába, nyugatra pedig a tengerparti síkság felé hajlanak. Júdea kopár hegyeihez csatlakoznak Szamaria zöldellő dombjai és alsó Galilea termékeny síkságai. Alig hogy elhagyjuk Jeruzsálemet dél felé, megkezdődik Júdea sivatagja.

Genezáreti tó (Fotó: Pónya Feri)

Ez a sivatag Keresztelő János prédikációjára, továbbá Jézus böjtjére és megkísértésére emlékeztet. A sivatag az Istennel való találkozás helye. A sivatag megvilágítja az ember szívét, elmélkedésre, elmélyülésre indítja. Itt az ember átérzi, hogy ha egyedül van, elveszett és teljesen tehetetlen. Ha azonban újra Isten kezébe teszi le sorsát, akkor minden lehetségessé válik vele. Itt az élet csupán egy hajszálon függ.

Az irgalmas szamaritánusról szóló elbeszélés helye is Júdea sivatagja. Ez a hely rablók búvóhelye és tanyája. Ezért került a kezükbe a Jeruzsálemből Jerikóba tartó ember. Jeruzsálem és Jerikó között félúton van az „Irgalmas szamaritánus vendégfogadója”.

A sivatagban csak a beduinok sátraival találkozunk. Ez a vidék az ő birodalmuk. Ugyanúgy élnek, mint négyezer évvel ezelőtt a pátriárkák – Ábrahám, Izsák, Jákob – éltek.

A júdeai sivatag

A Szentföld egyik jellegzetessége, amelybe lépten-nyomon beleütközik a zarándok, hogy sziklák, kövek találhatók. A sivatagot általában mérhetetlen homokmezőnek gondoljuk. A bibliai tájak nem ilyenek. A sivatagban is dombok és völgyek váltakoznak, de ami mindenütt előfordul, az a sok kő egész Palesztinában (Legenda szól arról, hogy az angyal zsákja kiszakadt és minden kő a Szentföldre hullott le).

Ezek a kövek építő kövek, lehetnek „szegletkövek” is, amiről Jézus beszélt. A homoktengeren csak a sziklára lehetett maradandó házat építeni. (Aki hallgatja tanításomat és meg is tartja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette…) Péter neve is sziklát jelent, amelyre az Egyház épül. Mivel a kövek az úton hevernek, könnyen beléjük lehet ütközni. Jézus beszél a „botlás kövéről”. Amint látjuk, ezek a képek a Biblia népének lelkében éltek.

Masada

Ha a Genezáreti-tó mellől indulunk el Galilea belsejébe, láthatjuk, hogyan művelik a földet, hogy alkalmas legyen gabonaneműek számára. Valósággal úgy rabolják el a szikláktól és a tövisektől. Ezt látva, ki nem gondol itt a magvetőről szóló példabeszédre, a köves, a tövises talajra és a jó termőföldre?

A földművelésnél maradva láthatunk nagyobb kiterjedésű gabonaföldeket és szőlőket. Különös gonddal veszi körül az ember a szőlőt: falat készít köréje, tornyot emel védelmére. Ezek azok a területek, amelyek Jézus több példabeszédéhez szolgáltak mintául. Gondolhatunk Jézus biztató szavaira: „Emeljétek föl szemeteket és nézzétek a szántóföldeket! Megértek már az aratásra”(Jn 4,35). Egy másik helyen így utal a gabonaföldekre: „az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába”. A szőlőről több példabeszéd is található az evangéliumokban, nem számítva a szép hasonlatot a szőlőtőről és a szőlővesszőről.

Szent Lukácsnál található a terméketlen fügefáról szóló példabeszéd: a fügefa a szőlőbe van elöltetve. A gyilkos szőlőművesekről szóló példabeszéd is új értelmet kap számunkra ezen a földön.

Názáret (Fotó: Pónya Feri)

Palesztina területén egyik legnagyobb probléma a víz. Aki csupán egy óráig megy szomjan a sivatagban könnyen megérti, hogy miért utalnak a bibliai szövegek olya gyakran az élet ezen legszükségesebb követelményére, akár sajátos, akár képletes értelemben, továbbá a forrásokra, folyókra és kutakra. Jézus egyik beszéde Jákob kútjánál történik, ahol az élő vízről beszél a szamariai asszonynak.

A Biblia földjén október néhány napján esik eső, majd bőségesebben decembertől márciusig. Aki nyári időben halad Júdea sivatagjában Jeruzsálemtől Jerikóig, látja a kiégett dombokat, a naptól kiaszott vidéket, s a táplálékot kereső nyájakat. A víz, az esős időszak csodát művel: átalakítja a tájat, virágdíszbe öltözteti a kiszáradt földet. Ez azonban elég rövid ideig tart, mint a tetőn kinőtt fűnek az élete: alighogy kihajtott, máris elszáradt. Tavasszal a mezők és az utak szélei a legkülönbözőbb színekben pompáznak. Még a kövek között is láthatunk növényeket. A tavaszi virágok is kapcsolatban vannak Jézus tanításával: ”Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek… Még Salamon sem volt minden dicsőségében úgy felöltözve, mint egy ezek közül”.

Virágok a sziklák közt. Masada

A sivatagos vidéket a bőséges források és főképpen a Jordán vize tette „tejjel és mézzel folyó” Kánaánná.

Meg kell állni a Jordán mellett. A Hermon lábánál ered három forrásból. A természet csodája, s az ember nem maradhat érzéketlen előtte. A víz adja az életet a természetben, s a víz a lelki megtisztulásnak, az új életnek a jelképe. A víz ugyanis az ember teste számára szolgál tisztulásra, de lehetne-e kifejezőbb szimbólumot találni a bűntől való megtisztulásra is? Az a bűnös, aki megtér, hasonlít ahhoz az emberhez, aki lemossa szennyét - írja Izajás próféta. A zsidók szertartásai a vízzel való tisztálkodás számos fajtáját használták. Ezzel jelezték a szív belső tisztulását, amelyre mindenkinek szüksége volt, ha Isten elé akart járulni.

Hétforrás (Tabgha)

Erre külön ki lehet térni a qumrani közösség „kolostoránál” a Holt-tenger mellett. A szekta életében, szövegeiben látjuk ezt a tisztulás utáni vágyat. Számtalan rituális fürdő került elő az ásatások során.

Rituális fürdőmedence Qumranban

A víz szimbolizmusának legteljesebb jelentését a keresztségben találjuk meg, amely tisztára mos bennünket és Krisztus vérének megváltó erejét alkalmazza ránk. Keresztelő János a Jordán vizében merítette meg azokat, akik tisztulásra vártak. A Jordán vize tisztította meg valamikor leprájából a szíriai Námánt is. Ezt a szimbólumot használta Jézus a szamariai asszonnyal való találkozáskor is. „Aki ebből a vízből iszik, nem szomjazik soha többé” A víz a Szentföldön új értelmet nyer számunkra.

Keresztségi fogadalom megújítása a Jordán folyónál

Folyt. köv.

Forrás: veszpremhittan.hu

Mit találunk a Szentföldön? - Szentföld a hitoktatásban (2)

Néhány szót talán arról is kell ejteni, hogy a zarándok megtalálja Jézus lábnyomát és megelevenednek előtte az evangéliumi elbeszélések, de talán nem úgy, ahogy ő elképzelte. Ezen nem is csodálkozhatunk, mert a viharos évezredek megváltoztatták a Szentföld arculatát, és nem azt találjuk ott, amit szeretnénk, vagy elképzeltünk róla. A mostoha sors, a sok rombolás és háború miatt az eredeti talaj sokkal mélyebben van, mint a mai szint. A Kedron völgye sok helyen 10-15 méterrel volt mélyebben Jézus idejében. A „köves udvar” (a lithosztrotosz) szintén mélyen van a mai szint alatt. Jeruzsálemet történelme során tizenhétszer foglalták el, többször rombolták le. Így a „keresztút”, amelyen Jézus járt, szintén sokkal mélyebben van, mint amin mi járunk. Tele van a Szentföld mecsetekkel és sokszor ezek alatt is bibliai helyek rejtőznek. Az utolsó vacsora termét a 16. században el kellett hagyni a ferenceseknek és mohamedán imaházzá alakították át. Itt tilos misézni. VI. Pál pápának még azt is szemére vetették, hogy 1964-ben ebben a helyiségben letérdelt és csendben imádkozott. Nagy esemény volt, hogy Szent II. János Pál pápa szentföldi zarándokútja alkalmával – 350 év után – szentmisét mutathatott be ezen a helyen. Az utolsó vacsora terme alatti teremben Dávid sírját tisztelik a zsidók és ez nemzeti szentélyük. A templomtéren, ahol Jézus idejében a fényes heródesi templom emelkedett, ma két mohamedán mecset található: a szikladóm és az Al Aksza mecset.

Szent II. János Pál pápa szentmisét celebrál az Utolsó Vacsora termében (2000. március). Fotó: kuruc.info

Dávid király sírja (fotó: saját).

Jeruzsálem, Sziklamecset (fotó: saját).

A Szent II. János Pál által adományozott olajfa az Utolsó Vacsora termében (fotó: saját).

Előfordult olyan eset is, amikor a keresztények nem mehettek el az ismert eredeti helyre, s egy közelebbi helyen építettek ennek emlékére templomot és ott emlékeztek meg az eseményről.

Egy mai példával is meg lehet ezt világítani. Jézus megkeresztelkedésének helye a Jordán mellett katonai övezet volt, s ide zarándokok nem jöhettek. Ezért a hatnapos háború óta a Genezáreti tó mellett, ahol a Jordán kilép a tóból, újítják meg a zarándokok keresztségi fogadalmukat és olvassák el a Jézus megkeresztelkedéséről szóló evangéliumot. Számos szekta tagjai ide jönnek keresztelkedni, alámerülni a Jordánban. Különböző nyelvű táblák emlékeznek meg az eseményről. A közelmúltban magyar nyelvű tábla is került erre a helyre.

Yardenit

A magyar nyelvű tábla

Szektások keresztelkedése (fotó: Péter atya)

A múlt században még nem tudták, hogy hol is volt Kafarnaum. Ma megcsodálhatjuk benne Galilea egyik legszebb zsinagógájának maradványait, feltárták a Jézus korabeli Kafarnaum legnagyobb részét. Csak 1968-ban került elő a föld alól annak a templomnak a romja, amely „Péter háza” fölé épült. Később ez alatt előkerült maga a ház is, ahol Jézus oly sokszor megfordult és meggyógyította Péter anyósát. Ma az egész fölött egy modern templom emelkedik. Egyrészt védi a régi emlékeket, másrészt szentmisét mutathatnak be a zarándokok.

A kafarnaumi zsinagóga romja

Péter házának romjai. Fotó: Pónya Feri

Mintegy 40 évvel ezelőtt a Genezáreti-tó mellett a „gerazénusok földjén” az egyik izraeli kibbucban utat építettek. Egyszer csak a gép ekéje megakadt és erős falakba ütközött. Ekkor kezdődtek meg a szakszerű feltárások és előkerült az a templom és kolostor, amely az ördögtől megszállt ember meggyógyításának csodája helyén épült. Ez a hely is teljesen feledésbe merült, csak találgatták a Biblia szakemberei, hogy hol is lehetett, amíg azután hitelesen megmutatta magát.

Folyt.köv.

Forrás: veszpremhittan.hu

Hogyan segíthet a Szentföld ismerete a Szentírás jobb megismerésében? - Szentföld a hitoktatásban (1)

Jézus életét, tanítását a négy evangéliumból ismerjük meg hitelesen. Ezek az írások Jézusról szóló „festmények” „műalkotások”, hiteles dokumentumok: ilyennek lássátok Jézust.

Ezekhez az írásokhoz társul még egy „evangélium”, Jézus szülőföldje, a Szentföld. A szentatyák nevezték így Üdvözítőnk szülőföldjét. „Térben és időben szólt hozzánk az Isten”. Egy meghatározott földön adta számunkra kinyilatkoztatását egy meghatározott időben. Ezért ennek az áldott földnek az ismerete szintén hozzásegít bennünk ahhoz, hogy jobban megismerjük Jézus életét és tanítását, nagyban segíti a Biblia olvasóját abban, hogy közelebb kerüljön Jézushoz. Ennek a földnek az ismerete újabb színt ad az evangéliumok festményéhez.

Csak szent irigységgel tudok gondolni az öreg magyarra – a bajai Mérő Józsefre, – aki a sok szenvedése közepette kivágta a kertjében lévő diófáját, nagy keresztet ácsolt belőle, majd vállára vette és elindult vele a Szentföldre. Viszontagságos zarándoklás után jutott el a Szentföldre és vállán a nagy kereszttel végigjárta a szent helyeket. Végül emlékül hagyta a Getszemáni barlangban. A kereszt felirata adta tudtul: "Az Isten Ditsőségire A Jézus szeretetiért hozta ezen körösztöt Magyarországból bajai lakos Mérő József 60 éves zarándok 1868".

Megható magának a zarándoknak és keresztjének is a története. Mérő József 1800 körül született Szekszárdon. Takácsmesterséget tanult. 1838-ban Nagybecskerekre, majd 1843-ban Bajára költözött családjával. A mélyen vallásos embert sok megpróbáltatás érte: egy éven belül három kisgyermekét veszítette el. Ehhez járultak még egyéb családi csalódások is: papnak készülő fia elhagyta a szemináriumot, leánya pedig a zárdát. Ezek az események teljesen feldúlták az egyszerű, mélyen vallásos ember lelkét. 1860-ban felesége is meghalt, s teljesen egyedül maradt. Ekkor határozta el, hogy elzarándokol a Szentföldre. 1866 tavaszán kivágta a kertjében lévő diófát, keresztet ácsolt belőle, tarisznyát akasztott nyakába, és a kereszttel a vállán gyalog indult a Szentföldre. Községről községre vándorolt; a jó emberek megszánták, szállást és élemet adtak neki. Ijjas érsek még beszélt idős emberekkel, akik látták a keresztet vivő zarándokot. Így érkezett el Szerbián, Bulgárián, Törökországon át ezer veszély és szenvedés közepette a Szentföldre kétéves zarándoklás után. Nehéz keresztjével végigjárta a szent helyeket, majd keresztjét a ferenceseknek ajándékozva, a Getszemáni barlangban hagyta. A zarándokkönyvek leírása szerint az egész Szentföld lakossága, keresztények és mohamedánok épültek ennek a derék magyar embernek erős akaratán, alázatos buzgóságán és mély hitén, ahogy vállán a súlyos kereszttel az Úr Jézus szülőföldjének szent helyeit bejárta. Valószínűleg 1869-ben indulhatott el hazafelé.

Mérő József keresztje mintegy száz évig, 1955-ig volt a Getszemáni barlangban, a középen lévő oszlopon. Ma hiába keressük a keresztet a barlangban. Az oszlop sincs meg, a barlangot teljesen átépítették. Mi történt a kereszttel? 1955-ben egy felhőszakadás következtében a Kedron patak elöntötte Mária sírját és a Getszemáni barlangot, szinte minden tönkretett benne. A ferencesek helyreállították és átépítették a szentélyt, de Mérő József keresztjének nyoma veszett. Időközben jelentkezett Mérő József dédunokája is. Több levélváltás történt a jeruzsálemi ferences atyákkal – még a restaurálást végzőkkel is –, de sajnos eredmény nélkül: a keresztről semmiféle felvilágosítást sem tudtak adni, egyszerűen nyoma veszett.

Az ükunoka azonban nem tudott belenyugodni a kereszt eltűnésébe. 1996-ban új, vörös fenyőből készült, 120 cm magas keresztet helyezett el a Getszemáni barlangban. A kereszt alatt kis tábla: „Bajai Mérő József keresztje magyar honból 1868”.

Nem kevésbé irigyeltem Jakubinyi György gyulafehérvári érsek urat sem, aki kevés pénzzel a zsebében 30 napig zarándokolt a Szentföldön. Tornacipője – mert csak ez volt neki – tönkrement az úton, naponta általában három narancsot fogyasztott csupán, s útban Qumran felé a sivatagban majdnem életét veszítette. Ide is gyalog indult el egyedül, s nem a kijelölt úton, s a kegyetlen hőség majdnem végzett vele.

Jakubinyi György ny. gyulafehérvári érsek (fotó: hargitanepe.ro)

Ma nagyon sok szentföldi utat hirdetnek és szerveznek különböző utazási irodák, s nagyon sokan élnek is ezekkel a lehetőségekkel, ha kissé drágák is ezek. Mindenki úgy tér vissza onnan: megérte a fáradság, az áldozat, mert életem legszebb napjai maradnak az ott töltött napok. S ég benne a vágy: talán még egyszer eljut oda...

De nagyon sokan nem jutnak el erre a földre, nem tudnak annyi pénzt összehozni, ami egy ilyen útra kellene. Számukra is nagyon ajánlatos, hogy legalább könyvekből, képekből ismerjék meg a szentföldet. Ez különösen ajánlható minden paptestvérnek, hitoktatónak. Munkájukban, igehirdetésükben nagy hasznát látják ennek. De ugyanezt lehet elmondani minden hívőnek is, akik rendszeresen olvassák a Szentírást.

Csak elöljáróban említem meg: a gyereket meglepi a hitoktatás során, hogy az üdvösségtörténet eseményei egy „valós helyen” zajlottak le. Ezek nem képzeletbeli, vagy mesebeli helyek, hanem ma is megtalálhatók. (Egyik gyerek meglepett „beszólása” a hittanórán: hát Betlehem valóban létezik?).

Nagyobb gyerekeknek megemlíthetjük azokat a helyeket is, amelyek az evangélium hitelességét bizonyítják, alátámasztják. Őket is meglepi ez, mert sajnos nagyon sokszor csak az ellenkező hamis állításokat hallották. (A Beteszda fürdőtó, a qumráni leletek és a feltárt közösségi épületek, vagy a Golgota megvilágított sziklája nagy hatással van rájuk). A képek, diák, vagy csak egyszerűen a magyarázat segítségével is nagy eredményeket érhetünk el.

Ez természetes is, mert ehhez a földhöz kapcsolódik Megváltónk egész földi élete, róla, tanítványairól és egyházáról beszél minden, még akkor is ha mögötte áll viszontagságos történelme.

Folyt.köv.

Forrás: veszpremhittan.hu, familiamagazin.hu

Üdvösségünk sziklája – Megváltásunk szikláinak nyomában a Szentföldön

A bibliai, írott kinyilatkoztatás mellett egy sajátos isteni üzenetet is találunk, amely nem szavakban, hanem csodálatos helyszínekben meséli el az embereknek Isten üdvözítő jóságát. Ez a Szentföld, amit Szent Jeromos nyomán az Ötödik Evangéliumnak is nevezhetünk. Olyan hely ez, ahol még a köveknek is nevük van. Rendszeres szentföldi zarándokként rácsodálkoztam arra, hogy az Ötödik Evangélium szerint megváltásunk eseményeinek legfontosabb helyszínei sziklához és barlanghoz kapcsolódnak.

Amikor csoportokat vezetek a Szentföldre, azt ajánlom a zarándokoknak, hogy érintsék meg kezükkel ezeket a sziklákat, sőt érintsék oda rózsafüzérüket is. Hiszen ezek a szent helyek jelennek meg lelki szemeink előtt, amikor a szentolvasó imádságot végezzük, és megváltásunk titkait felidézzük. Nem babonás cselekedetként gyakoroljuk ezt, hanem azért, hogy itthoni imádságainkban is érezzük: személyesen közünk van a szentföldi sziklákhoz.

Elsőként a názáreti barlangnál helyezzük olvasónkat az oltár elé, az Angyali üdvözlet bazilikában. Az oltár latin felirata hangsúlyozza, hogy itt, ezen a helyen lett az Ige testté. Ez a megtestesülés helye, ahol Szűz Mária szíve alatt a Szentlélek erejéből megfogant Isten örök Fiának emberi élete. Az emberi élet tehát a fogantatással kezdődik. Ezen a helyen született meg a Máriát köszöntő legfontosabb imádságunk: az Üdvözlégy. Egy másik jelentős napi imádságunk is e helyről indult el, az Úrangyala ima, amit reggel, délben és este, a harangszóra elimádkozunk, felidézve Szűz Mária és Gábor főangyal párbeszédét.

A galileai Názárettől kissé távolabb, a júdeai Betlehemben újabb fontos sziklabarlangokat találunk. A pásztorok az otthonukat jelentő barlangoktól indultak el ahhoz a betlehemi barlanghoz, ahol az angyal útmutatására megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő Kisdedet. Ez Jézus születésének barlangja a Születés templomában. Ezt a templomot Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona építtette a 4. században. A születés helyét itt egy fehér márványba foglalt ezüstcsillag jelzi. Rajta a latin felirat: „Itt született Szűz Máriától Jézus Krisztus.” Ezen a helyen a zarándok ismét leborul, és megcsókolja a földet. Itt is megilletődötten helyezhetjük a szent helyre rózsafüzérünket az örvendetes titkokkal.

Üdvösségünk történetének további két kiemelkedő sziklája Jeruzsálemben található. Első szentföldi zarándoklatomon megdöbbentett az a felismerés, hogy milyen kicsi a távolság Betlehem és Jeruzsálem között. És milyen közel áll egymáshoz a születés örömének és a szenvedés drámájának hittitka.

Charles de Foucauld atya egyik gondolatát idézem: „Habár karácsony az öröm kezdete számunkra, Jézus számára szenvedéseinek a kezdete volt. Karácsony csak nyolc nappal előzi meg a körülmetélést... Betlehem csak nyolc kilométernyire van Jeruzsálemtől. Ha az ember Palesztinában van, fájdalmasan megrendül: miután 1888-ban Betlehemben voltam, meghallgattam az éjféli misét, szentáldozáshoz járultam a barlangban, majd két-három nap után visszatértem Jeruzsálembe. Kimondhatatlan volt a boldogság, amit a barlangban éreztem, amely Jézus, Mária és József hangjából visszhangzott annak idején, ahol közel voltam hozzájuk. De jaj! Egy óra járás után a Szent Sír temploma, a Kálvária, az Olajfák hegye tornyosult előttem. Az embernek akarva-nem akarva változtatni kellett gondolatain, és a kereszt tövében kellett találnia magát.” 

Bizony, ott van a születés helyének közelében a szenvedés hegye, a keresztre feszítés sziklája, a Szent Sír barlangja. Mélyen átérezte ezt a közelséget Szent II. János Pál pápa is 2000-ben, a jubileumi szentévben. Betlehemben mondott homíliájában utal erre: „Jézus bölcsője mindig a kereszt árnyékában van. A betlehemi születés csöndje és szegénysége egy valóságot alkot a Kálvária fájdalmaival, sötétjével és halálával. A bölcső és a kereszt a megváltó szeretetnek egy és ugyanazon misztériuma; a test, amit Mária jászolba fektetett, azonos a kereszten föláldozott testtel.” A fájdalmas titkokat felidézve a jeruzsálemi Szent Sír-templomban a Golgota sziklájához érinthetjük olvasónkat. Majd néhány lépés, és az élet győzelmének helyszínére érkezünk, a Szent Sír barlangjába, ahol Jézus holtteste nyugodott, és ahonnan a feltámadás dicsőségébe lépett. Ez itt a dicsőséges szentolvasó első állomása.

Az idei karácsonnyal is elindulunk Betlehemből Jeruzsálembe, folytatjuk sziklamászásunkat. Jó lenne, ha felismernénk, milyen közel van egymáshoz Betlehem és Jeruzsálem. Bárcsak megéreznénk, milyen megtiszteltetés Krisztus sziklájára építkezni, mennyire biztonságos a belé vetett hit barlang-menedéke!

Boldog emlékű Tempfli József nagyváradi püspök úr jelmondata számunkra is életprogram lehet: „Petra Christus”, vagyis „A szikla Krisztus”. A Megváltó születése az áldozatos élet kezdete. Mi is ilyen életre kaptunk meghívást, hogy a betlehemi Gyermek küldetésével azonosuljunk, és egykor az ő végtelen létében is osztozzunk a mennyei Jeruzsálemben.

(Szederkényi Károly atya)

Forrás: Magyar Kurír, 2021.12.26.

Fotók: Kertész Péter atya, 2019 március

Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság. (Jn 1,47)

A hűséges barát erős támaszod, vagyont talál, aki ilyen barátra szert tesz. A hű barátnak egyszerűen nincsen ára, nincsen, ami vele értékben fölérne. Mint az élet balzsama, olyan a jó barát; akik az Urat félik, találhatnak ilyet. Aki az Urat féli, abból jó barát lesz, mert amilyen ő maga, olyan a barátja is. (Sir 6,14-17)

Idén szeptember 6-án este köszönt ránk a zsidó újév, a ros hásáná. A kétnapos ünnepen a zsidóság az ember teremtésének 5782-ik évfordulójára emlékezik, és mintegy megújítja Istennel kötött szövetségét a világ létezésére és újjáteremtésére. A zsidó naptár szerint négy újév van, ezek közül a legjelentősebb a zsinagógai újesztendő. A ros hásána kifejezés szó szerint azt jelenti: az év feje. A zsinagógákban áldást mondanak, majd megfújják a sófárt – az ősi zsidó hangszer, a kürtként megszólaltatott kosszarv arra a kosra emlékeztet, amelyet Ábrahám a fia helyett áldozott fel. A hagyomány szerint a sófár hangja hallatszott a sínai kinyilatkoztatás alkalmával, és a Messiás eljövetelét is a sófár hangja jelzi majd.

Fotó: pinterest

Soha nem érdeklődtem a zsidó hagyományok és ünnepek iránt egészen addig, amíg el nem zarándokoltam a Szentföldre és nem láttam ott imádkozó zsidó férfiakat és nőket. Kicsit szégyelltem is magam, hogy mi keresztények sokszor nem tudjuk ilyen komolyan venni a hitünket mint a zsidók. Pedig mennyi közös van bennünk....

Zsidó lányok a Siratófalnál (2019.03.)

„A zsidóság és a kereszténység két különböző módja a Szentírás magyarázatának.” - írja XVI. Benedek pápa, aki maga is járt a Szentföldön, ahogy elődje, szent II. János Pál és utóda, Ferenc pápa is. "Az Egyház nem feledkezhet meg arról, hogy az ószövetségi kinyilatkoztatást annak a népnek közvetítésével kapta, melyet Isten a maga kimondhatatlan irgalmasságából arra méltatott, hogy megkösse vele az ó szövetséget; s hogy annak a nemes olajfának gyökeréből táplálkozik, melyre ráoltattak a nemzetek olajágai. Az Egyház ugyanis hiszi, hogy Krisztus, a mi békénk, keresztjével kiengesztelte a zsidókat és a pogányokat és a kettőt önmagában eggyé tette." (Nostra aetate 4)

XVI. Benedek pápa a Siratófalnál, 2009. május 

Fotó: https://mfa.gov.il

Minden esetre azóta egész másképp tekintek a zsidókra, mint azelőtt. Kimondhatatlanul hálás vagyok Gábor barátomért, aki a zsidó nép gyermeke és akitől nagyon sokat tanultam. Valahányszor látok egy jeruzsálemi képet, mindig eszembe jut és mindig nagy szeretettel gondolok rá. Majd' 2 és fél év után újra sikerüt találkoznunk, most nem Jeruzsálemben, hanem itt Csepelen. Most kicsit felcseréltük a szerepeket, mert én voltam az idegenvezető, bár korántsem vagyok olyan profi, mint Gábor.

Munka közben :) (Caesarea, 2019.03.)

Nagyon gyorsan elrepült az a két óra, amit együtt tölthettünk és nekem annyi kérdésem lett volna még, és órákig el tudtunk volna beszélgetni szerintem :) Még egy ok, hogy arra törekedjek, hogy újból kijussak a Szentföldre. A legjobb az lenne, ha csak mi, csak Jeruzsálembe és csak Gáborral :) Egy olyan barát, mint ő, igazi kincs és nagyon jól illik rá Jézusnak ez a mondata: Íme, egy igaz izraelita, akiben nincs álnokság. (Jn 1,47) Mindig van egy kedves szava és nem is tudja mennyi köszönhetek neki :) A pápa kórusának budapesti koncertjére is tőle kaptam két jegyet, hogy elmehessek a nagyfiammal. Hatalmas élmény volt! Kérdéseimre mindig készségesen válaszol és amikor ellátogathatott végre Magyarországra, nem feledkezett meg róla, hogy hozzon nekem is néhány apróságot Jeruzsálemből, a Szent Városból. A kvitlimet is elvitte a Kotelhez, melyben egy csomó kérést megfogalmaztam az Úrnak, mert hiszem, hogy ez egy különleges hely, ahol Ő jelen van és meghallgat minket.

Kevdes Gábor, köszönöm a barátságodat, a kedvességedet, és örülök hogy ismerhetlek. Legyen nagyon boldog az elkövetkezendő új esztendő Neked és az egész zsidó népnek, idősebb tesóinknak. Nélkületek mi sem léteznénk. Legyen osztályrészetek mindenféle testi-lelki jólét és áldás!

„Isten mindannyiunkat ellátott lélekkel ami egy gyertyához hasonlít, amelyet azért kaptuk, hogy megvilágítsuk vele a környezetünket. Nemcsak az otthonunk belsejét, de a külsejét, sőt az egész világot be kell világítanunk.”

Menachem Mendel Schneerson

A zsido.com oldal összegyűjtött néhány inspiráló idézetet ros hásáná alkalmából, amit szeretettel ajánlok elolvasásra mindenkinek itt: Inspiráló idézetek ros hásáná alkalmából

Boldog 5782. évet :)

Kármel Királynője és Ékessége

Július 16. a Kármelhegyi Boldogasszony ünnepe. A kármeliták védasszonya az ábrázolásokon egyik karján a Kis Jézust tartja, másik kezével a skapulárét nyújtja. A skapuláré gyakran a Kisded kezében is ott van. Kármelita templomokban és más templomok mellékoltárain is gyakran látható.

Kármelhegyi Boldogasszony, Stella Maris monostor, Haifa

Kármelhegyi Boldogasszony, Kis Szent Teréz bazilika, Keszthely

Kármelhegyi Boldogasszony kegyképe, kármelita kolostor, Czerna, Lengyelország

Fotó: karmel.pl

A Szentírás több helyen megemlékezik a Kármel hegyről, ahol Illés próféta élt és védelmezte a hit tisztaságát (1Kir 17-19). Az egyházatyák a hegyet szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt Szűz Mária jelképének látták. Sok remete élt a hegyen, majd a 12. században rendet alapítottak itt azzal a céllal, hogy a Szűzanya oltalmában szemlélődő életmódot folytassanak. A tengerről felszálló felhőben (1Kir 18,44), mely Illés idejében a megmentő esőt hozta, a Szűzanya előképét látták. Így jött létre a kármelita rend.

Stock Szent Simon 1251. július 16-án részesült a skapuláré látomásában. A hagyomány szerint a Szűzanya angyalok és szentek kíséretében jelent meg a rendfőnöknek, és átnyújtotta neki a skapuláré nevű vállruhát azzal az ígérettel, hogy aki viseli, nem jut a pokolba, és a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből. E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak éremváltozatát viseli és a Kármelhegyi Boldogasszony oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik.

Stettner Sebestyén: Stock Szent Simon átveszi a skapulárét

a Kármelhegyi Boldogasszonytól (1740)

Fotó: Magyar Kurír

A Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletét azok a szerzetesek hozták magukkal Európába, akik a szaracénok elől menekülve kényszerültek elhagyni ősi remeteségüket.

Édesanyjuk, védasszonyuk ünnepét 1376/78-tól ülik a kármeliták. Pápai jóváhagyást az ünnep megtartására V. Sixtustól kaptak 1587-ben, majd az emléknapot XIII. Benedek 1726-ban kiterjesztette az egész egyházra.

A kármeliták házai ma is az imádság és a lelki elmélyülés helyei hazánkban és szerte a világon.

Mai könyörgés:

Urunk, Istenünk, segítsen minket a Kármelhegyi Boldogasszonynak, a dicsőséges Szűz Máriának áldott közbenjárása, hogy oltalmazó kezétől vezetve eljussunk ahhoz a hegyhez, amely maga Krisztus. Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

Régi rítusban:

Isten, ki a Kármel rendjét szentséges Anyádnak, a mindenkor Szűz Máriának nevével különösképp kitüntetted: engedd meg kegyesen, hogy akinek emlékét most ünnepélyes áldozattal üljük, annak védelmével az örök boldogságba eljuthassunk. Ki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké. Ámen.

Skapuláré ima:

Boldogságos Szeplőtelen Szűz,

Kármelhegy ékessége és fénye,

ki különösen kegyes szemmel tekintesz arra,

aki áldott ruhádat viseli;

tekints reám is kegyesen

és fogadj oltalmad palástja alá.

Erősíts hatalmaddal,

világosítsd meg lelkem homályait bölcsességeddel

s gyarapítsd bennem a hitet, reményt és szeretetet.

Ékesítsd fel lelkemet kegyelmekkel és erényekkel,

hogy isteni Fiadnak mindenkor kedve teljék benne.

Állj mellettem életemben,

vigasztalj meg halálomban édes jelenléteddel,

és mutass be a Szentháromságnak,

mint gyermekedet és ájtatos szolgádat,

hogy a mennyországban örökké dicsérhesselek és áldhassalak.

Amen.

Ebben az évben két lengyel kármelita egy szép kilenceddel készült a mai ünnepre. A kilenced címe: Skapulárés átadás kilencede: 9x igen. Az egyes napokat így bontották fel: 

1. nap: igen Istennek

2. nap: igen az embernek

3. nap: igen a történelemre

4. nap: igen a hagyományra

5. nap: igen a nehézségekre

6. nap: igen a váratlanra

7. nap: igen az ünnepre

8. nap: igen a mindennapokra

9. nap: igen a keresztre

Aki kíváncsi IDE kattintva belenézhet a kilencedbe.

Minden nap végén van egy felajánló ima és egy litánia. A litánia szövegét le mertem fordítani, ez volt ajándékom Péter atyának Csepelre disponálásának 7. évfordulójára. A litánia lengyelül, hárfával kísérve:

És az általam fordított magyar szöveg:

Uram irgalmazz, Krisztus kegyelmezz, Uram irgalmazz!

Krisztus hallgass minket, Krisztus hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten – irgalmazz nekünk!

Megváltó Fiúisten – irgalmazz nekünk!

Szentlélek Úristen – irgalmazz nekünk!

Szentháromság Egy Isten – irgalmazz nekünk!

Istennek Szűz Szülője – könyörögj érettünk!

Akiről Illés próféta jövendölt – 

A Kármel Pátrónája és Úrnője – 

Kármel Királynője és Ékessége – 

Anyánk és Nővérünk – 

A Kármel Gondviselője – 

Aki védelmezel minket a Szent Skapuláré által – 

Aki mindig jelen voltál a Kármel történelmében – 

Kármel-hegyi áldott Szűz – 

Kármel-hegy dicsősége – 

Kármel Virága – 

Tengernek Csillaga – 

A menny kapuja – 

Életünk és reménységünk – 

Legédesebb Anyánk – 

Irgalmasság Anyja – 

Szép szeretet Anyja – 

Isteni kegyelem Anyja – 

Szűz Anyánk – 

Tiszta szívű Szűz – 

Szeplőtelen Szűz – 

Szentlélek Mátkája – 

A Szentháromság lakása – 

Az Egyház tisztaságos képmása – 

A lelki élet Mesternője – 

Isten igéjének hordozója – 

Isten igéjét hallgató Szűz – 

Virrasztó Szűz – 

Elrejtett és csöndes Szűz – 

Aki szívedben megőrzöd Isten minden dolgait – 

Aki kitartó vagy az imában – 

Aki hősiesen kitartasz a hit hiányában – 

Aki mindig aláveted magad a Szentléleknek – 

Aki engedelmes vagy az Atya akaratának – 

Aki követted Krisztust egészen a kereszt lábáig – 

Aki bizalommal vártad az Úr feltámadását – 

Aki egy vagy Jézussal fájdalomban és örömben – 

Szent Fiának tökéletes tanítványa –  

Első az Úr szegényei között – 

Az Úr alázatos szolgálóleánya – 

Az imádság és lemondás példaképe – 

A szemlélődés és közbenjárás példaképe – 

Az Úrnak való önátadásunk példaképe – 

Mária, szerető jelenlét – 

Társunk a hit zarándokútján – 

Vezetőnk a Kármel hegyére – 

A Szent skapuláré királynője – 

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – kegyelmezz nekünk!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – hallgass meg minket!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit – irgalmazz nekünk!

V. Kármel-hegyi Anyánk és Királynőnk!

F. Add nekünk gondoskodásod jelét!

Könyörögjünk!

Istenünk, a te jóvoltodból kaptuk a Szeplőtelen Szűz Máriát, mint a Kármel Anyját és Királynőjét. Add hogy hűséges képmásai legyünk itt a földön, hogy mint Ő, szüntelenül elmélkedjünk igéden, az Ő szívével szeressük testvéreinket és életünket adva értük Krisztushoz vonzzuk őket. Aki él és uralkodik mindörökkön-örökké. Ámen.

Forrás: Magyar Kurír

Képek: Saját (ahol külön nem jeleztem a forrást)