A tudósok megerősítették, hogy a tenger nézése olyan változásokat idéz elő az agyban, melyek boldogabbá tesznek minket

Izrael tengerparti ország. zarándoklatunk során többször is volt alkalmunk látni a tengert. Tanulmányokban bizonyították, hogy a tengernél tölteni az időt nemcsak a relaxációt segíti elő, de a testünk kémiáját is megváltoztatja. 

Caesarea

A tengernek az egészségünkre gyakorolt hatásait évtizedek óta ismerjük. A XVIII. században orvosok javasolták a tengerben való fürdőzést, mivel úgy vélték, ennek gyógyászati előnyei vannak. A Holt-Tengeri sóra már egész kozmetikai és egészségügyi iparág épült.

Egy csapatnyi tudós kezdte el tanulmányozni az egészség és a tengerhez való közelség kapcsolatát. Rájöttek, hogy a tenger zúgása az agynak azt a területét stimulálja, amely az érzelmeinkért felelős. Megállapították, hogy képes fokozni az öntudatosságot, illetve javítani az érzelmi állapotot.

Holt-Tenger

Az óceán hullámainak nagy szerepük van abban, hogy jól érezzük magunkat. Egy kutatás szerint, mikor a parton vagyunk, a testünk magába szívja az óceán hullámaiból felszabaduló negatív ionokat. Ez ösztönzi a testünket, hogy több oxigént vegyen fel, valamint szabályozza a szerotonin szintjét, ami a szorongást tartja kordában.

Caesarea

Szakértők szerint a tenger hangjai csökkentik a kortizol, a stresszhormon szintjét, és nyugalmat árasztanak. Azt állítják, ezek a hangok az anya szívverésére emlékeztetnek, amit a méhben hallottunk, ezért biztonságban érezzük magunkat.

Mikor a tengerre nézünk vagy mikor egyedül sétálunk a parton, egy kiszámítható, stabil környezetben vagyunk. Biztonságosnak gondoljuk, hiszen ez egy olyan hely, ami távol van az olyan fenyegető tényezőktől, mint a vadállatok vagy a nagyvárosi bűnözés. A tenger felszíne egybeolvad a horizonttal és folyamatosan táplálja a stabilitás és a biztonság érzését.

Tehát azért is érdemes ellátogatni a Szentföldre, mert ott bőven akad alkalmunk szemlélni a tengert és fürödni is benne. 😊

Holt-Tenger

Forrás: kuffer.hu

Fotók: saját

Horváth Zoltán: „Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe…”

Jeruzsálemben életre kel az evangélium, megelevenedik a passió. Igaz, nem úgy, ahogyan a Szentírást olvasva képzeljük, vagy ahogyan hittanból tanultuk, hanem egészen másként…

Isten fénye, ragyogása, békéje – ez a Jeruzsálem szó, a Szent Város nevének jelentése. Így még jobban érthető, hogy a zsidók miért is mentek föl Jeruzsálembe évente háromszor: húsvétkor, az Egyiptomból való szabadulásra emlékezve; pünkösdkor, a Sínai-hegyen történt törvényadás, a tízparancsolat ünnepére és a sátoros ünnepek alkalmával.

Nyilvános működésének harmadik évében Jézus, amikor fölzarándokol a húsvét ünnepére Jeruzsálembe, Szent Márk evangéliuma, a legelőször íródott, így Jézus földi életéhez időben legközelebb álló evangélium tanúsága szerint ezt mondja tanítványainak: „Íme, fölmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfiát át fogják adni a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak. Kicsúfolják, leköpdösik, megostorozzák és megölik, de harmadnapra föltámad.” (Mk 10,33–34).

Mi, keresztények, ezért a húsvétért zarándokolunk Jeruzsálembe, mert szeretnénk átélni Krisztussal elfogatását, elítélését, megkínzatását, kereszthalálát és feltámadását. Egyszóval: megváltásunk szent misztériumait, titkait.

Földrajzi értelemben is fölmegyünk, hiszen a város 760 méterrel a Földközi-tenger és 1145 méterrel a Holt-tenger fölött fekszik. Ezért, bár a Szent Városba érkező zarándok azt várná, hogy ott nagy hőség lesz – és ez napközben talán így is van –, estére feltámad a szél a Júdeai-sivatag felől, és lehűl a levegő.

Egy alkalommal az Olajfák hegyén laktunk, és este kimentünk a szállásunk elé, a kertbe, ahonnan gyönyörű látvány tárult elénk, ráláttunk a kivilágított Jeruzsálemre. Lassan kifürkésztük, hol is vannak Jézus utolsó napjainak helyszínei, és elimádkoztuk a rózsafüzérnek azon titkait, melyek helyeit magunk előtt láttuk. Eközben majd megfagytunk, még a hotel pokrócait is magunkra terítettük. A hideget már biztosan mindannyian elfelejtettük, de az imádság szavai nyomán azóta is megjelennek szemünk előtt azok a helyszínek: „aki az Eucharisztiában nekünk adta önmagát” – az Utolsó vacsora terme; „aki értünk vérrel verítékezett” – a Getszemáni-kerti Agónia-bazilika; „akit értünk megostoroztak” – a Megostorozás temploma; „aki értünk a keresztet hordozta” – a Via Dolorosa; „akit értünk keresztre feszítettek”, „aki halottaiból föltámadott” – a Szent Sír bazilika.

Ugyanez történik a nagyhéten is, amikor virágvasárnap vagy nagypénteken a passiót hallgatjuk. Amikor Péter letagadja, hogy ismeri Jézust, képzeletben ott állunk a Kaifás főpap háza helyén épült Gallicantu (kakas) templomban, és eszünkbe jut, hányszor tagadtuk meg az Üdvözítőt életünkben. Amikor a nép skandálása következik – „Keresztre vele!” –, megjelenik előttünk a Sion-nővérek zárdájának alagsorában található Lithostrotos, az a köves udvar, ahol Jézus Pilátus előtt állt, aki érthetetlen módon nem akarta elítélni, de félelemből, kezeit mosva, végül mégis elítélte. És eszünkbe jut, mi hány és hány embert ítéltünk el csak azért, mert a többiek is ezt tették, csak azért, mert féltünk, nehogy minket ítéljenek el. Amikor Pilátus a nép elé állítja a megostorozott Krisztust – „Ecce homo – Íme, az ember” –, ott állhatunk az Ecce homo-boltív alatt. Itt kiáltotta a nép, hogy Barrabást, a rablógyilkost engedjék szabadon, ne pedig Jézust, aki senkinek sem ártott, aki csak a jót és a szeretetet hirdette. Eszünkbe kell hogy jusson, hányszor választjuk mi is a rosszat a jó helyett, a bűnt az igazság és a jóság helyett.

Jeruzsálemben életre kel az evangélium, megelevenedik a passió. Igaz, nem úgy, ahogyan a Szentírást olvasva képzeljük, vagy ahogyan hittanból tanultuk, hanem egészen másként.

A várost hétszer rombolták le és építették újjá azóta. A zarándokok mind szerettek volna emléket állítani, építeni valamit a szent helyeken. Jeruzsálem ugyanakkor ma is élő város, nem régészeti emlékhely. Miközben mi énekelve, imádkozva visszük a keresztet a Via Dolorosán, a kereskedők adnak és vesznek, a gyerekek szaladgálnak, a járókelők szatyrokkal a kezükben lökdösődnek. Talán Jézus is ilyen körülmények között vitte a keresztjét, és nem áhítatos csendben, ahogyan nagyböjt idején mi járjuk a keresztutat templomainkban.

A legmegindítóbb az, amikor az ember megérinti a köveket, melyek a Jézus korabeli utca kövei voltak, melyeken Krisztus lépdelt, amikor a Getszemáni-kertből Kaifás házához hurcolták. Vagy a már említett Antonia-vár udvara, ahol Pilátus elítéli, s ahonnan Jézus elindul a keresztútra.

Megdöbbentő belépni a sokszínű Szent Sír-bazilikába, s lépcsőkön menni fel a Golgota sziklájához, ahol megváltásunk beteljesedett. Egy városon kívüli koponyahegyet képzelünk el, rajta a három kereszttel, s közben egy zsúfolt templomot találunk márvánnyal, ezüsttel burkolva. Igen, a kegyes, áhítatos, hívő zarándok szerette volna a legértékesebb emberi kincsekkel elhalmozni a legdrágább és legszentebb helyet.

Ugyanez vár ránk a Szent Sírban is. A sok drága márványtól és aranytól nem láthatjuk, nem érinthetjük az eredeti sírüreg kövezetét, de akkor is átéljük a lényeget: ez a sír üres. Jézus innen támadt fel, s innen indult el apostolaihoz, hogy elmondja nekik: „Békesség veletek! Én vagyok, ne féljetek!”

Napjainkban a béke ismét veszélybe került, és telve vagyunk félelemmel. Eddig a járványtól, a megfertőződéstől féltünk, és a haláltól. Most a háborútól, a pusztulástól, és a haláltól.

Jeruzsálem városa, mely oly sokat szenvedett és szenved most is a békétlenségtől, a fel-fellángoló – sokszor fegyveres – konfliktusoktól, mégis azt hirdeti: „Bízzatok, én legyőztem a világot!” A hívő lélek itt megérti: csak Krisztus békéje teremthet békét Isten és ember, ember és ember között.

Fotók: saját

Forrás: Magyar Kurír

A keresztút szentföldi, jeruzsálemi állomásai - puzzle képeken.

0. állomás: Via Dolorosa – A fájdalmak útja: Jeruzsálemben ma is végigjárható ugyanaz a másfél kilométeres útvonal, ahol Jézus végighordozta a keresztet. Mária is gyakran végigjárta Jézus mennybemenetele után Fia kereszthordozásának útvonalát Jeruzsálemben az elítélés helyétől a Szent Sírig. A legrégibb hagyomány nem ismerte a pontos stációkkal megjelölt keresztutat, mert a hívők áhítata az elítélés és a megfeszítés helyére koncentrálódott. A ferencesek a XIII. században jelölték ki a via dolorosát stációkkal, abból a feltevésből kiindulva, hogy Jézust az Antonia-várban ítélték halálra és a XIII. századi utcák pontosan megfelelnek a régi Jeruzsálem utcáinak. A Via Dolorosa a régi török kaszárnya udvarán kezdődik (I. stáció). Az Elítéltetés kápolnáján (II.) át elhalad az Ecce Homo-ív alatt, s rátér a Damaszkuszi-kapu felől jövő Völgy-utcára (III.). Középtájon van a Fájdalmas Anya kápolnája (IV.), ahol a keresztút 90 fokos fordulattal elkanyarodik a Golgota felé; a sarkon Cirenei Simon kápolnája (V.). – 80 m-re van a VI. stáció, Veronika házának emlékét egy befalazott, feliratos oszlop őrzi. 60 m-re van a VII. stáció, itt a régi Jeruzsálem második falán egy nagy városkapu lehetett. A fájdalmak útja ezután keresztezi azt az utcát, amelyben a johannita lovagok zarándokháza van. A VIII. stáció helye Jézus korában már kívül volt a második városfalon. A közeli IX. stációig kitérőt kell tenni, mert a görögök kolostorát ráépítették a Via Dolorosa útvonalára. A köv. 5 stáció a Szent Sír templomban van: négy a Golgotán, az utolsó a Szent Sírban: Via Dolorosa

(Forrás: Magyar Katolikus Lexikon )

1. állomás: A híres Ecce Homo ív alatt tárták fel ezt a helyet, ahol Pilátus széke volt. Eredetileg Hadrianus császár (II. sz.) Aelia Capitolina diadalívének egy töredéke.

2. állomás: Egy dombormű ábrázolja

3. állomás: Egy lengyel kápolna van itt. A bejárat fölötti dombormű Tadeusz Zielinski munkája, a kereszt alatt összeroskadt Jézust ábrázolja.

4. állomás: Egy kis örmény kápolna emlékeztet a Szűzanya gyászára és bánatára.

5. állomás: A keresztút 5. állomásának emlékét egy ferences oratórium őrzi azon a helyen, ahol a Via Dolorosa fokozatosan emelkedni kezd a Golgota irányába.

6. állomás: A Jézus Nővérkéi zárdában található kandeláber és oltár, melyeket 1953-ban újítottak fel, Veronika egykori házának helyén állnak. Alatta ősi romok találhatók, feltehetően a Szent Kozma és Damján kolostor  (546-563) maradványai.

7. állomás: A ferences kápolnában elhelyezett római oszlop jelzi Jézus második leroskadásának helyét, közvetlenül a városkapu elhagyása után. A hagyomány szerint at Ő halálos ítélete is e helyen volt kifüggesztve. Innen ered a hely keresztény neve: az Ítélet Kapuja

8. állomás: A 8. stációt egy a görög kolostor falán látható latin kereszt jelzi.

9. állomás: Egy római oszlop jelzi a 9. stációt. A közelben a Szent sír bazilika apszise és teteje látható, emlékeztetve arra a tényre, miszerint Jézus a keresztre feszítés helyszínének közvetlen közelében esett el.

10. állomás: Felértünk a Golgotára, mely fölé a Szent Sír templomot építették… Jobbra  a lépcsőnél van a 10. állomás.

11. állomás: A templomban felmegyünk egy lépcsőn, az 1938-ban készült mozaikkép a Szűzanyával jelzi a 11. állomást. 

12. állomás: A keletiesen díszített görög oltár a Kálvária szikláján áll, ahol Jézust keresztre feszítették. A sziklaágy alján egy repedés van, amit a Jézus halálát követő földrengés okozott. A fájdalmas Szűzanya kis oltára 1778-ból érkezett Lisszabonból. Szűz Mária és az összes gyermekét sirató anya egyetemes gyászát szimbolizálja.

13. állomás: Hármas mozaikkép mutatja jobbról balra a keresztről levételt és a többi állomást.

14. állomás: Jézus temetésének és feltámadásának helyszíne külön kápolnában a Szent Sír bazilika középpontjában található. A Nagy Konstantin korabelo bizánci maradványok fölébe alkották a keresztes lovagok.

Képek és kirakók: Jáger Enikő, a Pécsi Egyházmegye hitoktatója

Szöveg: Jáger Enikő, Via Dolorosa guide for pilgrims

Keressünk fel néhány helyet a szenvedéstörténetből - Szentföld hitoktatásban (7)

A virágvasárnapi körmenet Betfagéból indult az Olajfák hegyének lejtőjén. „Amikor Jézus közelebb ért, megpillantotta a város és sírva fakadt” – írja Szent Lukács. Ezen a helyen ma egy szép kápolna található. Neve: Dominus flevit (az Úr sírt). A kis templom könnycsepphez hasonlít. Az oltár előtt nagy ablak van, amely a városra néz. A miséző pap és a zarándokok maguk előtt látják Jeruzsálemet, főképpen a templomteret a két mohamedán mecsettel. Jézus szavai ezen a helyen a város pusztulásáról még megdöbbentőbbek. A Sziklamecset aranykupolája, az El Aksza mecset ezüst kupolája talán éppen napfényben fürdik. A zsidók szent temploma még szebb lehetett, mint ezek. S Jézus megjövendöli, hogy kő kövön nem marad, mindent lerombolnak. Erről pedig a siratófalnál lehet elgondolkodni és elmélkedni.

Meghatódva lép be a zarándok egy bekerített kertbe, amelyet Getszemáni kertnek nevezünk. Kereszthalála előtti utolsó éjjel nagy részét itt töltötte az Úr. Az utolsó vacsora után érkezett ide. Tanítványai magára hagyták, elaludtak, Jézus pedig haláltusáját vívta. „Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre”.

A bizánci elemekkel díszített kerítés mögött nyolc ősi olajfa van a kertben. Ezek a fák nagyon régiek. Talán még látták a vérrel verítékező Jézust, vagy azoknak a fáknak a gyökeréből hajtottak ki. Az olajfák elélnek 2000 évig is. Nem halnak meg, gyökereik újra kihajtanak. A hívek mindig tisztelettel vették körül ezeket az öreg olajfákat, a ferencesek pedig kerítéssel látták el a területet.

A kert mellett van az Agonia bazilikája, amely Jézus haláltusájának és vérrel verítékezésének emlékére épült. A violaszínű alabástrom ablakok nagycsütörtök éjjelének hangulatát elevenítik meg. A központi nagy mozaik teljes elhagyatottságában ábrázolja Jézust, félelemben és szorongásban. Magyar művész alkotása, ezért látható a képen a magyar címer is. A stilizált szikla oltárhoz hasonlít, amelyen az Úr föláldozza magát. A főoltár egy mögött áll, amelyen az Úr vérrel verítékezett.

A jeruzsálemi zarándoklat legmegrendítőbb élménye a keresztút: végigjárni Jézussal elítélésétől egészen sírjáig útját. Ennek képei, egyes állomásoknál lévő domborművek biztosan nagy hatást gyakorolnak mindnyájunkra. A Sion nővérek templománál kezdődik a keresztút. Ennek a templomnak legérdekesebb emléke az un. „lithosztrotosz” köves udvar – amelyről Szent János evangéliumában olvashatunk. A templom mellett került elő a hatalmas kőkockákkal borított udvar. Néhány kőlapon bevésett mértani idomokat találunk, amelyek a nálunk ismert „malom játékra” emlékeztetnek. A legérdekesebb ezek közül az un. „király játék”. Ebben a játékban sorsot húznak az elitéltek között, s az egyik karnevál király lesz. Neki engedelmeskednek a többiek, amíg ki nem végzik. – Ez a játék eszünkbe juttatja az evangéliumi jelenetet, amikor a katonák kigúnyolják Jézust, királyi ruhába öltöztetik és töviskoronát tesznek a fejére.

Jézus talán ezen a köves udvaron állt Pilátus előtt. Itt gúnyolták ki a római katonák, majd innen indult el a keresztúton a Golgotára. Szűk sikátoron át vezet az út a kivégzés helyére. Az „eredeti” valahol a mélyben van. A zarándok mégis úgy érzi, hogy részese az első keresztútnak. A kíváncsi és közömbös tömeg mit sem törődik azzal, hogy mi keresztutat járunk. Kiabálnak, nézelődnek, szívják a vízipipát… Könnyű elképzelni, hogy ugyanígy halad Jézus is néhány hívével a tavaszi hőségben ezeken az utakon, vállán a nehéz kereszttel a Golgota felé, hogy bemutassa magát áldozatul a világ üdvösségéért.

A Feltámadás bazilikája. – Szentsír templomnak nevezik, pedig helyesebb az első név: anasztaszisz – feltámadás. Első csalódásunk, hogy benn vagyunk a város kellős közepén, s nem találjuk a Golgota dombját. Találunk helyette egy öreg, kopott épületet, amelynek két kupolája van. Sok viszontagságot látott ez a templom, többször lerombolták, újjá építették, földrengés pusztította el, ezért néz ki így. A Feltámadás bazilikájában jobb oldalt találjuk a Kálvária kápolnáját. Öt méter magasan van a bazilika szintjétől. Az eredeti sziklát az északi, déli és nyugati oldalon megfaragták Nagy Konstantin építészei. A déli felében lévő oltár Jézus megfeszítésének a helyén van, ezt ábrázolja az oltárkép. Az északi részen lévő oltár azt a helyet jelöli, ahol Jézus keresztje állt. Látható a szikla üveglap alatt. Az oltár két oldalán fekete márványlapok jelzik azt a helyet, ahol a két lator keresztje állt.

A két kápolna között a Fájdalmas Szűz oltára azt a helyet jelzi, ahol Mária, Szent János, Mária Magdolna és Kleofás felesége állt Jézus keresztje mellett.

Jézus itt bízta édesanyját Szent Jánosra: „Asszony, íme a te fiad” – és minket Máriára: „íme a te anyád”.- Ezen a helyen teljesedett be megváltásunk, Jézus itt adta át lelkét Mennyei Atyjának és vette magára a mi bűneinket. – A képek alapján is mély benyomást tesz ez a hely mindnyájunkra, amikor a szenvedéstörténetet olvassuk.

Ha lejövünk a Kálvária kápolnájáról a bejárati ajtóval szemben találunk egy csiszolt piros követ, amelyet a megkenés kövének neveznek. A hagyomány szerint ezen a helyen mosták meg Jézus testét, miután levették a keresztről, majd illatszerekkel kenték meg.

Jézus sírja -A Kálvária lábánál 15-20 méterre volt északnyugatra az a kert, ahol Arimateai József elkészítette családi sírboltját. Először nézzünk meg egy korabeli sírt, hogy el tudjuk képzelni Jézus sírját. Jézus sírja is így nézett ki eredetileg. Jézus sírját elválasztották a sziklás domboldaltól, gömbölyded formára metszették, környékét pedig egy szintre hozták a sír aljával. Kupolával fedett síremléket alakítottak ki belőle. Jézus sírját többször lerombolták. 1009-ben Hakim kalifa idejében nagy tüzet raktak fölötte, majd vizet öntöttek rá. Így azután a sír összeomlott. Csak a kőpad maradt meg eredeti formájában, ahol az Úr teste pihent. A rombolás után egy épületet emeltek a sír fölé. A kőpadot márvánnyal borították be, így most csak ezt lehet megérinteni a zarándokoknak. A sírkamrába 3-4 ember fér el egyszerre. Ezen a helyen állandóan hangzik az Alleluja, mert ez a feltámadás helye. Krisztus feltámadt! A fehér márványlap fölött mutatják be a szentmisét. Ez a legszentebb oltár a földön Éjjel 1 órakor miséznek itt a görög ortodoxok, ½ 3-kor kezdik miséjüket az örmények és hajnalban ½ 5-kor a ferencesek. Felejthetetlen élmény ezen a helyen a szentmisét bemutatni, itt hallani a húsvéti evangéliumot. Itt át lehet érezni Szent Pál megállapítását: ha Krisztus nem támadt föl, semmit sem ér a hitetek…Diadalmasan folytatja: Ámde Krisztus föltámadt!

Szentföldi zarándoklatunkat az Olajfák hegyén fejezzük be. Már jártunk itt, amikor a virágvasárnapi körmenetről volt szó, továbbá láttuk Jézus vérrel verítékezésének helyét a Getszemáni kertet is. Most fölmegyünk a hegy legmagasabb pontjára, ahol egy mecsetté alakított kis kápolnát találunk a mennybemenetel kápolnáját. Valamikor ide is fényes nagy templomot építtetett Szent Ilona császárné, de ezt is többször lerombolták, végül ilyen kicsit építettek helyére, amelynek teteje nyitva volt az ég felé. Később a mohamedánok elvették a keresztényektől, tetejét kupolával fedték be és mecsetté alakították. Jézus ezen a helyen vett búcsút apostolaitól és tért vissza Atyjához, fölemelkedett a mennybe.

Szimbolikus értéke van annak, hogy Jézus ugyanazon a helyen érintette a halál mélységeit, ahonnan az égbe emelkedett. Jézus tanítványainak életére is jellemző mindez: aki el akar jutni a feltámadás dicsőségébe, annak előbb el kell temetkezni a keresztség által a halálba. Az „agonia” és a „gloria” elválaszthatatlan egymástól. Krisztus mennybemenetele a reménység fényét gyújtotta meg a halál sötétségében.

Az „ötödik evangélium” segítsen bennünket az evangéliumok olvasásában. Forgassuk gyakran ezt a „könyvet” is és próbáljuk egyre jobban megismerni ezt a földet. Általa egyre jobban megismerjük Isten szavát a Szentírást is.

A nyilvános működés helyein - Szentföld a hitoktatásban (6)

A gyermekség evangélium szent helyei után csak néhány helyet keressünk fel a nyilvános működés helyei közül. Jézus működésének fő helyére Kafarnaumba megyünk. Nagyon sokszor halljuk az evangéliumban „Jézus lement Kafarnaumba” – „Kafarnaumba, az ő városába ment”. Itt lakott a két testvérpár: Simon és András, Jakab és János. Kafarnaumban hívta meg apostolának a vámos Mátét. Itt gyógyította meg Péter anyósát, a pogány százados inaszakadt szolgáját, a háztetőről lebocsátott inaszakadtat, itt támasztotta föl Jairus leányát. A kafarnaumi zsinagógában mondta el a csodás kenyérszaporítás után nagy beszédét testéről és véréről az Oltáriszentségről.

A régészek feltárták a Jézus korabeli Kafarnaum nagy részét, benne Péter apostol házát is. Találtak egy lakóházat, amelyet istentiszteleti célra alakítottak át, később pedig egy nyolcszögletű templomot építettek föléje. A Piancenzai zarándok 571-ben megjegyzi, hogy „Péter háza most bazilika”. A bazilika padlózata alatt előkerült ez a ház, falán görög, szír és héber feliratok találhatók: fohászok, kérések Péter apostolhoz. A keresztények mindig tisztelettel vették körül ezt a házat. A feltárás 1968-ban történt. Ma templom áll fölötte.

Talán ennél is nagyobb hatást tesz ránk a Genezáreti-tó partján a kafarnaumi zsinagóga maradványai. A földműves és halász lakosság „szegény negyede” mögött emelkedett ez a nagyszerű épület. Az egyszerű házak bazaltkőből készültek, de a zsinagóga fehér kőből épült. Három főbejárata volt, s az imaterem három hajóra volt osztva. A férfiak a földszinten, az asszonyok az emelten gyűltek össze. Megtalálhatók a zsinagógában az előkelők számára fenntartott helyek is. E fényes zsinagóga helyén állt a Jézus korabeli zsinagóga, amelyet a római százados építtetett a kafarnaumiaknak. Ebben hangzott el az eucharisztikus beszéd. Jézus itt szólította fel hallgatóit a választásra: „Ti is el akartok menni?” Péter apostol válaszolt neki: „Uram kihez menjünk, neked örök életet adó igéid vannak”.

Kafarnaumtól rövid úton eljuthatunk a csodás halfogás helyéhez Tabgához. Hét forrás adja itt a vizet és sok hal található a tóban. Kis templomot találunk itt, és lépcsőket, amelyek a templom déli oldalán a tóhoz vezetnek. A templomban az oltár előtt egy szikla található, amelyet „Krisztus asztalának” neveznek. Jézus feltámadása után ezen az asztalon készített reggelit az apostoloknak a csodásan fogott halakból. Ezután kért hármas szeretetvallomást Pétertől és átadta neki a főhatalmat: legeltesd bárányaimat, legeltesd juhaimat. A kápolnában Krisztus asztalát áhítattal csókolta meg VI. Pál pápa is szentföldi zarándokútja során. Óhaja az volt, hogy itt templom épüljön. Ez nem valósult meg.

Ugyancsak a Tabga-i forrásoknál található egy szép templom a csodás kenyérszaporítás emlékére. Ez a templom 1982-ben épült a régi templom alapjaira, amely 1932-ig a föld alatt volt. A csodálatos mozaikok mellett a legértékesebb emlék itt is egy kő az oltár alatt. A hagyomány szerint Jézus erre helyezte el az öt árpakenyeret és a két halat. Az oltár előtt egyik legrégibb oltáriszentség mozaik szimbóluma található: a kenyérkosár az öt kenyérrel és a két hallal.

A templomtól északra egy dombon találunk még egy szép templomot. Ez a templom az un. Boldogságok hegyén épült. A hagyomány szerint Jézus itt mondta el az Újszövetség törvényét a hegyi beszédet. A szép nyolcszögletű templom a nyolc boldogságra emlékeztet. A főoltártól nagyon szép kilátás nyílik a tóra, ahol a Mester oly sokat tartózkodott és tanított. Ha ezt a tájat látjuk, könnyebben megértjük Jézus egyes kijelentéseit: Nézzétek az ég madarait…Nézzétek a liliomokat…Ha északra nézünk látjuk Cefat városát a hegy tetején: „nem rejthető el a hegyen épült város” – mondja Jézus.

Ha pedig sikerül Tibériásból kis hajón átkelni Kafarnaumba, akkor a zarándok láthatja maga körül az evangéliumi helyeket: a magdalai Mária városának romjait, mellette Gennezár síkságát, előbbre a Boldogságok hegyét, a kafarnaumi kikötő helyét, a keleti oldalon a „Gerazénusok földjét”, ahol Jézus az ördögtől megszállott embert gyógyította meg.– A kis hajó megáll a tó közepén, s itt lehet az evangéliumból mindezekről olvasni és róluk elmélkedni.

Az arab zavargások miatt igyekeznek a turista buszok kikerülni a Jeruzsálem melletti kis falut Betániát, ahol Jézus oly sok estét töltött Lázár barátjának házában. Szívesen fogadták Lázár nővérei Mária és Márta. Erre a helyre nagyon korán templomot építettek a keresztények. Ma az ősi templomok romjai fölé épült új templomot találjuk itt. Nagyon szép gondolatot fejez ki a templom: világosságát a kupolán át kapja. Belépünk az ajtón, s mivel a templomnak nincs ablaka, fölfelé van folytatása, a föltámadás és az örök élet által. A művész ezt akarta kifejezni az új templommal.

Jézus itt művelte legnagyobb csodáját: föltámasztotta a négy napja sírban lévő Lázárt. A templom mellett találjuk Lázár sírját. A sír mészkő sziklába vágott barlang. 24 lépcsőn lehet lejutni az előcsarnokba és egy szűk nyíláson át jutunk magába a sírba, amelyet kőlap zárt el. Jézus az előcsarnokban állt könnybe lábadt szemmel, elmozdíttatta a követ és isteni szavával előhívta Lázárt a sírból. – Betániában elmélkedhetünk arról is, hogy milyen emberközelben érezzük magunkhoz Jézust, az Isten Fiát, aki szívesen időzött barátai között. Innen indult szenvedése helyére Jeruzsálembe.

Folyt.köv.

Forrás: veszpremhittan.hu

Néhány szent hely ismertetése - Szentföld a hitoktatásban (5)

Ahol az Ige testté lett – Názáret „városa”.

Jelentéktelen kis falu volt Jézus idejében Názáret. Ennél kisebb és lenézettebb helyet nem is találhatott volna magának az Isten Fia. Nem említi sem az Ószövetség, sem a Biblián kívüli irodalom. „Jöhet-e valami jó Názáretből?” –kérdezi Nátánael. Szinte érződik belőle a lenézés. Szegényes barlanglakásokban éltek az emberek. Ezért nem is maradt semmiféle építmény Názáretből Jézus korából. A „város” név csupán onnan ered, hogy a héber „ir” szó, amely helységet, falut jelent, a görög fordításban a „polisz” (város) szóval fordították.

A szegényes barlanglakások között volt Mária és József barlangja. A falak füstösek. Ebben a barlangban köszöntötte Gábor angyal Máriát és adta neki hírül, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja. A keresztények kezdettől fogva tisztelettel vették körül ezt a barlangot. Először egy kisebb, majd később nagyobb templomot építettek a barlang fölé. Ma egy hatalmas bazilika emelkedik Názáret közepén, amelynek központjában van ez az egyszerű barlang. A barlangban nagyon szép fehér márvány oltár, rajta latin felirat: Verbum caro hic factum est -  az Ige itt lett testté.

A bazilika körül kiásták a Jézus korabeli Názáret legnagyobb részét. Sok földalatti gabonatároló, cserépkorsó került elő, amelyekben olajat vagy gabonát tároltak.

Az angyali üdvözlet bazilikájától alig 100 méterre találunk egy másik templomot Szent József templomát. Ebben is egy barlang van, Szent József műhelye, lakóháza volt e barlang. Jézus itt töltötte gyermekkorát, itt élt 30 éves koráig. A templom oltárán szintén latin felirat olvasható: Jézus itt engedelmeskedett szüleinek. – Názáretben a völgykatlan keleti peremén található az egyetlen forrás, ahová a Szentcsalád is járt naponta vízért. Mária kútjának hívják. VI. Pál szép gondolatai kívánkoznak ide: „Názáret az az iskola, ahol kezdjük megérteni Jézus életét: az evangélium iskolája. Itt tanuljuk meg szemlélni, hallgatni, végig elmélkedni, mély és titokzatos jelentőségében jobban felfogni Isten Fiának ezt az igen egyszerű, igen alázatos és csodálatosan szép megnyilatkozását. Talán észrevétlenül még utánozni is megtanuljuk. Itt megtanulhatjuk a csend, a családi élet és a munka leckéjét”.

Megdobban a szívünk, amikor megérkezünk Betlehembe a Születés bazilika elé. Előtte a Jászol téren hallgatják az éjféli szentmisét a hívek, akik nem férnek be a templomba. Valamikor a napkeleti bölcsek mozaikja volt a homlokzaton, s a hagyomány szerint ezért nem rombolták le a perzsák a templomot 614-ben. Egészen alacsony kapun lehet bejutni a templomba. Két magyarázat fűződik ehhez a kis kapuhoz: 1. Isten Fia megalázta magát, emberré lett. Aki belép az ő templomába, szintén alázza meg magát, hajtsa meg fejét. 2. A keresztények így védekeztek – a kis bejárattal –, hogy a törökök ne vezethessék be állataikat a templomba. Szent Ilona császárné 326-ban építtette az öthajós 54 méter hosszú, 26 méter széles bazilikát. A szentély két oldalán lépcsők vezetnek a születés barlangjába, amely a templom szíve. A sötét barlangot 53 lámpa világítja meg. Jézus születésének helyét márványlapok borítják, rajta ezüst csillag a következő felirattal: Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától.

A barlang délnyugati részén találjuk a falba vájt jászolt, ahova Mária gyermekét fektette. Mellette van egy oltár, amely napkeleti bölcsek emlékére készült, aki a pogány népek képviseletében jöttek hódolni a világ Üdvözítőjéhez. Bármikor jut el valaki Betlehembe, itt mindig karácsony van, s az itt bemutatott szentmise élményét sohasem felejti el.

A Betlehembe látogató zarándok nem mulaszthatja el felkeresni a Pásztorok mezejét sem, amely Betlehemtől mintegy két km távolságra van. Nagyon szép kápolnát és több barlangot találunk ezen a vidéken. A kis templom a pásztorok sátrára és barlangra emlékeztet. Itt emlékezünk az örömhírre, amely először a legszegényebb és megvetett pásztoroknak hangzik el: Örömet hirdetek nektek, ma született a Megváltó Dávid városában.

A születés barlangjának hitelessége kétségtelen, szakadatlan keresztény hagyomány bizonyítja. Szent Jusztinusz vértanú, aki 100 körül született a Szentföldön Neapoliszban ezt írja: „A Gyermek Betlehemben született. Józsefnek nem volt, ahol elhelyezkedjék a helységben és a szomszédos barlangban keresett menedéket”.

Folyt.köv.

Forrás: veszpremhittan.hu