Mint a több évezredes történelmi helyeken, Palesztinában is sokféle nép lakott és lakik ma is. A legnagyobb csoportot a zsidó és arab lakosság alkotja, de találhatók itt a világ minden részéről érkezett népek is Afrikától Amerikáig, Európa vidékeitől Ázsiáig. A Biblia földjét ezenkívül igen sokan vallják második hazájuknak. Itt beszélik a világon a legtöbb nyelvet.
Zsidók a jeruzsálemi piacon (Péter atya fotója) |
Képviselve van itt a három nagy monoteista vallás: zsidóság, kereszténység és a muszlim vallás. Ha csak a kereszténységre szorítkozunk, elég megemlíteni a különböző protestáns közösségeket. Az ortodoxok minden ága megtalálható a Szentföldön: görögök, örmények, koptok, abesszinek stb. A katolikusoknál a latin rítus és a Rómával kapcsolatban lévő keleti rítusok találhatók meg. Ez a változatosság eszünkbe juttatja a pünkösdkor Jeruzsálemben összegyűlt sokfajta népet: „pártusok, médek, elamiták, Mezopotámia, Júdea, Kappadócia, Pontusz, Ázsia, Frigia, Pamfilia, Egyiptom, és Líbia cirenei körzetének lakói, római zarándokok, zsidók és prozeliták, krétaiak és arabok…” – olvassuk a pünkösdi csodánál. De gondolhatunk arra is, amit Jézus így fejezett ki: „más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók…” A történelmi körülmények sok változást és a fajok keveredését idézték elő. A palesztinai népnek megvannak a maga problémái, megosztottsága és háborús versengései. Keleten a dolgok sokkal lassabban változnak, mint nálunk. Ők sokkal inkább őrzik hagyományaikat, mint mi. Gondolhatunk első helyen a nyelvi összetevőkre, a sok beszélt nyelvre, összehasonlítva a régi halott nyelvekre, amelyeken a szent iratok maradtak ránk. Nem szabad elfelejteni a jellegzetes, a miénktől távol álló mentalitást, az emlékezőtehetség erejét, valamint a hagyomány szerepét a családban, a csoportban, vagy a törzsben. Ezek ismerete mind jobban megvilágítja a szent szövegeket, azok jelentését ebben a társadalmi helyzetben. Ezek ismeretében is közelebb juthatunk a Bibliai megismeréséhez és megértéséhez.
Palesztin taxisok Betlehemben |
Palesztinában is megváltozott az élet a modern iparosodással. Szerencse azonban számunkra, hogy a nép nagy része ennek ellenére megőrizte a régi szokásokat a mezőgazdasági és pásztorkodó életből. Megtapasztalhatjuk pl. vendégszeretetüket, költői kifejezéseiket. Mária Erzsébetnél tett látogatása jut eszünkbe. A beduinok ma is ritmikus formában köszöntik vendégüket, amikor ő látogatóba jön hozzájuk.
Mária látogatása Erzsébetnél (Vizitáció templománál) |
Arab
falvakban ma is találkozunk különleges öltözetű emberekkel. Az élet keleten
annyira nyílt, hogy elég csupán kinyitni a szemünket és felismerjük az evangéliumokban
található szokásokat, üdvözlési formákat. Ezeket megtalálja a zarándok akár az
utcán, akár az üzletekben, a zajos családi ünnepségeken éppúgy, mint az egyéni,
vagy közös imádságokban. Néha lehet találkozni vidám házassági felvonulással,
vagy gyászos temetési menettel is.
A farizeusok megátalkodottságáról mondja Jézus: „Hagyjátok őket, világtalanok vak vezetői ők”. A Szentföldön gyakran látunk két vakot együtt az utcán, amint alamizsnát kéregetnek. Jeruzsálem utcáin nem ritka látvány, hogy az egyik vak a másikra támaszkodik, s az egy bot segítségével utat csinál az átmenők között.
Ha kimegyünk a városból a falvakba Jézus korabeli szín fogad bennünket. Búzát tisztítanak szórólapáttal, ahogy beszédjében Keresztelő János mondta. A pásztor ma is nyája előtt megy, amelyben bárányok és bakok vannak.
Ha
fölkeressük Jeruzsálemben a Mea Searim
zsidó negyedet látjuk azt a szigorúságot, ahogy Jézus korában is megtartották a
szombati pihenést és a legapróbb előírásait a Tórának. Ha betérünk egy zsinagógába,
láthatjuk a hétvégi liturgiát, mint valamikor a názáreti, vagy a kafarnaumi
zsinagógában Jézus idejében is végezték. Esetleg barátságba kerülhetünk egy
családdal és meghívnak bennünket a húsvéti vacsorára, amely eszünkbe juttatja
Jézus utolsó vacsoráját. Mindezekbe beleütközünk, ha eljutunk a Szentföldre, de
találkozunk ilyen képekkel népszerűsítő bibliai kiadványokban is, s ezeket mind
felhasználhatjuk, amikor a Bibliát olvassuk.
Arab zöldségárus nő (Péter atya fotója) |
Forrás: veszpremhittan.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése