2022. január 30., vasárnap

A Szentföld természeti adottságai és tájai - Szentföld a hitoktatásban (3)

A Szentföldön járó zarándok azonnal észreveszi, hogy ez a táj mennyire változatos. Központi hegyvonulata hasonlít az emberi gerinchez. Ehhez kapcsolódnak a dombok, amelyek kelet felé a Jordán árkába, nyugatra pedig a tengerparti síkság felé hajlanak. Júdea kopár hegyeihez csatlakoznak Szamaria zöldellő dombjai és alsó Galilea termékeny síkságai. Alig hogy elhagyjuk Jeruzsálemet dél felé, megkezdődik Júdea sivatagja.

Genezáreti tó (Fotó: Pónya Feri)

Ez a sivatag Keresztelő János prédikációjára, továbbá Jézus böjtjére és megkísértésére emlékeztet. A sivatag az Istennel való találkozás helye. A sivatag megvilágítja az ember szívét, elmélkedésre, elmélyülésre indítja. Itt az ember átérzi, hogy ha egyedül van, elveszett és teljesen tehetetlen. Ha azonban újra Isten kezébe teszi le sorsát, akkor minden lehetségessé válik vele. Itt az élet csupán egy hajszálon függ.

Az irgalmas szamaritánusról szóló elbeszélés helye is Júdea sivatagja. Ez a hely rablók búvóhelye és tanyája. Ezért került a kezükbe a Jeruzsálemből Jerikóba tartó ember. Jeruzsálem és Jerikó között félúton van az „Irgalmas szamaritánus vendégfogadója”.

A sivatagban csak a beduinok sátraival találkozunk. Ez a vidék az ő birodalmuk. Ugyanúgy élnek, mint négyezer évvel ezelőtt a pátriárkák – Ábrahám, Izsák, Jákob – éltek.

A júdeai sivatag

A Szentföld egyik jellegzetessége, amelybe lépten-nyomon beleütközik a zarándok, hogy sziklák, kövek találhatók. A sivatagot általában mérhetetlen homokmezőnek gondoljuk. A bibliai tájak nem ilyenek. A sivatagban is dombok és völgyek váltakoznak, de ami mindenütt előfordul, az a sok kő egész Palesztinában (Legenda szól arról, hogy az angyal zsákja kiszakadt és minden kő a Szentföldre hullott le).

Ezek a kövek építő kövek, lehetnek „szegletkövek” is, amiről Jézus beszélt. A homoktengeren csak a sziklára lehetett maradandó házat építeni. (Aki hallgatja tanításomat és meg is tartja, hasonlít a bölcs emberhez, aki házát sziklára építette…) Péter neve is sziklát jelent, amelyre az Egyház épül. Mivel a kövek az úton hevernek, könnyen beléjük lehet ütközni. Jézus beszél a „botlás kövéről”. Amint látjuk, ezek a képek a Biblia népének lelkében éltek.

Masada

Ha a Genezáreti-tó mellől indulunk el Galilea belsejébe, láthatjuk, hogyan művelik a földet, hogy alkalmas legyen gabonaneműek számára. Valósággal úgy rabolják el a szikláktól és a tövisektől. Ezt látva, ki nem gondol itt a magvetőről szóló példabeszédre, a köves, a tövises talajra és a jó termőföldre?

A földművelésnél maradva láthatunk nagyobb kiterjedésű gabonaföldeket és szőlőket. Különös gonddal veszi körül az ember a szőlőt: falat készít köréje, tornyot emel védelmére. Ezek azok a területek, amelyek Jézus több példabeszédéhez szolgáltak mintául. Gondolhatunk Jézus biztató szavaira: „Emeljétek föl szemeteket és nézzétek a szántóföldeket! Megértek már az aratásra”(Jn 4,35). Egy másik helyen így utal a gabonaföldekre: „az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat aratásába”. A szőlőről több példabeszéd is található az evangéliumokban, nem számítva a szép hasonlatot a szőlőtőről és a szőlővesszőről.

Szent Lukácsnál található a terméketlen fügefáról szóló példabeszéd: a fügefa a szőlőbe van elöltetve. A gyilkos szőlőművesekről szóló példabeszéd is új értelmet kap számunkra ezen a földön.

Názáret (Fotó: Pónya Feri)

Palesztina területén egyik legnagyobb probléma a víz. Aki csupán egy óráig megy szomjan a sivatagban könnyen megérti, hogy miért utalnak a bibliai szövegek olya gyakran az élet ezen legszükségesebb követelményére, akár sajátos, akár képletes értelemben, továbbá a forrásokra, folyókra és kutakra. Jézus egyik beszéde Jákob kútjánál történik, ahol az élő vízről beszél a szamariai asszonynak.

A Biblia földjén október néhány napján esik eső, majd bőségesebben decembertől márciusig. Aki nyári időben halad Júdea sivatagjában Jeruzsálemtől Jerikóig, látja a kiégett dombokat, a naptól kiaszott vidéket, s a táplálékot kereső nyájakat. A víz, az esős időszak csodát művel: átalakítja a tájat, virágdíszbe öltözteti a kiszáradt földet. Ez azonban elég rövid ideig tart, mint a tetőn kinőtt fűnek az élete: alighogy kihajtott, máris elszáradt. Tavasszal a mezők és az utak szélei a legkülönbözőbb színekben pompáznak. Még a kövek között is láthatunk növényeket. A tavaszi virágok is kapcsolatban vannak Jézus tanításával: ”Nézzétek a mezei liliomokat, mint növekednek… Még Salamon sem volt minden dicsőségében úgy felöltözve, mint egy ezek közül”.

Virágok a sziklák közt. Masada

A sivatagos vidéket a bőséges források és főképpen a Jordán vize tette „tejjel és mézzel folyó” Kánaánná.

Meg kell állni a Jordán mellett. A Hermon lábánál ered három forrásból. A természet csodája, s az ember nem maradhat érzéketlen előtte. A víz adja az életet a természetben, s a víz a lelki megtisztulásnak, az új életnek a jelképe. A víz ugyanis az ember teste számára szolgál tisztulásra, de lehetne-e kifejezőbb szimbólumot találni a bűntől való megtisztulásra is? Az a bűnös, aki megtér, hasonlít ahhoz az emberhez, aki lemossa szennyét - írja Izajás próféta. A zsidók szertartásai a vízzel való tisztálkodás számos fajtáját használták. Ezzel jelezték a szív belső tisztulását, amelyre mindenkinek szüksége volt, ha Isten elé akart járulni.

Hétforrás (Tabgha)

Erre külön ki lehet térni a qumrani közösség „kolostoránál” a Holt-tenger mellett. A szekta életében, szövegeiben látjuk ezt a tisztulás utáni vágyat. Számtalan rituális fürdő került elő az ásatások során.

Rituális fürdőmedence Qumranban

A víz szimbolizmusának legteljesebb jelentését a keresztségben találjuk meg, amely tisztára mos bennünket és Krisztus vérének megváltó erejét alkalmazza ránk. Keresztelő János a Jordán vizében merítette meg azokat, akik tisztulásra vártak. A Jordán vize tisztította meg valamikor leprájából a szíriai Námánt is. Ezt a szimbólumot használta Jézus a szamariai asszonnyal való találkozáskor is. „Aki ebből a vízből iszik, nem szomjazik soha többé” A víz a Szentföldön új értelmet nyer számunkra.

Keresztségi fogadalom megújítása a Jordán folyónál


Folyt. köv.
Forrás: veszpremhittan.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése