Betlehem (arabul بيت لحم, héberül בית לחם; Betlechem) város palesztin fennhatóság alatt, Ciszjordániában, Jeruzsálemtől kb. 10 km-re délre. Nevének kettős jelentése van: kenyér háza – a héber Beit Lehem alapján; hús háza – az arab Beit Lahm szerint.
Itt áll a világ egyik legrégebben működő temploma, amelyet a hagyomány szerint Jézus születésének helyén (egy barlang fölé) emeltek. Építését Szent Ilona császárné, Nagy Konstantin édesanyja szorgalmazta 326-ban. Makariosz püspök kezdte meg a munkálatokat, melyeket 333-ban fejeztek be. A templomot 339. május 1.-jén szentelték fel, és ma Betlehem leghíresebb látnivalója. 531 és 565 közöttt Jusztinianosz császár felújíttatta. 1165 és 67 között készültek azok a mozaikok, melyeket az utóbbi években restauráltak (erről egy külön bejegyzésben lesz szó). 1480-ban kijavították a tetőt. 1757-ben foglalták el az ortodoxok, ezután készült a templom ikonosztáza. Ma az örmény keresztények, a görög ortodox szerzetesek és a katolikus ferencesek gondozzák, az egyházak között bonyolult jogi, vallási megállapodás van a feltételekről, jogokról, kötelezettségekről. A bazilikát a három felekezet kolostorai veszik körül: jobb felől az örmények és görögök, bal felől a ferencesek épülete a Szent Katalin templommal, ami Betlehem római katolikus plébániatemploma is egyben.
A templom szíve a Születés barlangja. Itt, a Megváltó világra jöttének hagyománybeli helyén ezüstcsillag látható a következő felirattal: „Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est”, azaz: „Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától.”
2002. április 2-án 120 palesztin fegyveres szállta meg a templomot, s ezzel elkezdődött a bazilika egy hónapos ostroma, mely 8 halálos áldozatot követelt. Mindenhol mesterlövészek álltak, így a ferencesek sem hagyhatták el kolostorukat. A kívülről érkező lövöldözés miatt betört néhány ablak, lövedékek fúródtak a külső falburkolatba (ezek ma is láthatók) és tűz pusztított a második emeleti ferences kolostor plébánia termében. Összességében azonban nem keletkeztek helyrehozhatatlan károk. Május 9-én, csütörtökön éjjel megegyezés született az izraeli és palesztin fél között a betlehemi Születés-bazilikába menekült palesztinok sorsának békés rendezéséről: 39 palesztint a Gázai-övezetbe telepítenek át, míg 13 fegyveres palesztinnek, akiket az izraeli fél terroristának minősít, el kell hagyni az országot, beleértve mindkét fél területét. A fegyveres palesztinok befogadását az Európai Unió (EU) vállalta, mégpedig úgy, hogy 13 személynek más-más országok adnak otthont. A templomba erőszakkal behatolt és magát ott elszállásoló többi palesztin szabadon távozhatott és visszatérhetett családjához. A ferences kúria pénteken délelőtt közleményt adott ki a betlehemi Születés-bazilika ostromának befejeződése után. Ebben elégedetten állapították meg, hogy rendeződött ez a több mint egy hónapja tartó súlyos helyzet. A ferences szerzetesek meggyőződése, hogy nem pusztán elszigetelt jelenségről van szó, hanem a szentföldi béke első jeléről. A történelemmel szembeni halaszthatatlan kötelesség azzal a feladattal jár, hogy az arra illetékesek maradéktalanul és pontosan rekonstruálják a történteket és állapítsák meg, hogy kiket terhel felelősség, továbbá állítsák helyre a szentélyben és a kolostorban okozott károkat. A válság kezdete óta világossá vált, hogy tovább kell fokozni az erőfeszítéseket, amelyek a szent helyek nemzetközi jogi védelmét célozzák, és amelyet a katolikus egyház már olyan régóta sürget. Később ennek eredményeként a három felekezet összefogott és kezdeményezte a Születés Templomának világörökséggé való nyilvánítását az UNESCO-nál. Az UNESCO sürgősségi eljárással nyilvánította a szentföldi templomot a világörökség részévé 2012-ben. A döntést Szentpéterváron 13 igen, 6 nem és 2 tartózkodás szavazattal hozta meg a szervezet.
2002. május 10-én pénteken este, napfényes alkonyatban a ferences, a görög ortodox és az örmény szerzetesek ősi rítussal újra birtokba vették Jézus születésének a templomát. Reggel amikor a templom harangjai a 7 órát ütötték, 123 palesztin, köztük az Izrael által körözött 39 terrorista, egyenként elhagyta a szentélyt, az „Alázatosság kapuján” keresztül, melyet még a keresztesek építettek alacsonyra, hogy a lóháton érkező hódítók ne tudjanak behatolni a templomba. A palesztinokat Ibrahim Faltas ferences kísérte ki a templomból.
2010-ben elkezdődött a templom restaurálása. A felújításra még 2010-ben létrehoztak egy nemzetközi segélyalapot, amelybe elsőként Magyarország helyezte el százezer eurós hozzájárulását. A kivitelezés jogát egy olasz konzorcium, a Piacenti renováló cég nyerte el.
Első körben a tetőt kezdték felújítani 2013-ban, ez 2015-re készült el. A tetőszerkezetet hatszáz éve nem újították fel, jóllehet – szakértői vélemények szerint – a levegő magas páratartalma miatt nagyon rossz állapotban volt. A 200 tonnás, rothadó gerendájú födémszerkezeten 200 éve nem végeztek karbantartási munkákat. A munkákkal egy régi gerendák megóvására szakosodott toszkánai családi vállalkozást bíztak meg, a munka értéke 1,9 millió euró (586 millió forint) volt.
"A gombák és szivárgások által megrongált fa helyenként könnyen leválik" - magyarázta Marcello Piacenti olasz restaurátor. "A program keretében a megmenthető részeket szeretnénk megóvni, mint például a központi hajó gerendáját. Újrahasznosítjuk a tetőzet faanyagát: 80-90 százalékát megőrizzük". A munkákhoz szükséges többi faanyag Olaszországból érkezett 2014. január elején. Háromszáz-négyszáz éves, ugyanolyan színű és keménységű fára volt szükség, mint a gerenda. A tető legrégebbi része 1470-ben épült. A ferences szerzetesek, a szent helyek őrzői Velencéből szállíttattak az időjárási viszontagságának ellenálló gyantás fafajtát, vörösfenyőt, az európai uralkodók ajándékát. A XIX. században a görög ortodox egyház anatóliai tölggyel építette újjá a tetőzet nagy részét, amely ugyanúgy népszerű volt a térségben, mint az 1300 előtt használt libanoni cédrus. A tető ólomlemezei és a födémszerkezet közé szigetelő nemezréteget helyeztek el, amely véd a csapadék és a hőség ellen - mondta el Marcello Piacenti, az olasz-palesztin szakember csapat vezetője. A felújítást – az egymillió dolláros kormányzati támogatás mellett – főként palesztin pénzügyi forrásból, magánszemélyektől származó, mintegy 2,1 milliós alapból finanszírozták; továbbá Magyarországról, Franciaországból, Oroszországból, a Vatikánból és Görögországból érkező hozzájárulásokból. A teljes restaurálás értékét 15 millió euróra (4,6 milliárd forint) becsülték.
A keresztes háborúk korából származó mozaikokat és a középkori falfestményeket is meg kellett óvni. Ezek felújítását 2017-ben kezdték el. A szakértők szerint a mozaikok 1154 és 1169 között készültek a Szentföldön. A mozaik kivitelezése a szakmában jártas olasz restaurátorok szerint fényűző színvonalú volt: az arany, az ezüst és a gyöngyházberakás sem hiányzott. A mozaikhoz nem arany- vagy ezüstkockákat használtak fel, hanem üvegkockákat, amelyek egyik oldalára arany- vagy ezüstbevonat került, majd vékony üvegréteggel vonták be azt. Ahol a bevonat épen megmaradt, ott ma is ragyog a mozaik. 1335-ből fennmaradt egy perugiai zarándok, Giovanni di Fedanzola beszámolója, amelyben ez áll: „Végig a templom falain, az oszlopoktól a tetőzetig, gyönyörű és előkelő mozaik (látható), amelyen az egész történelmet ábrázolják, a világ teremtésétől Krisztus ítéletre való eljöveteléig.”
Eredetileg 2000 négyzetméter mozaik díszítette a bazilikát, de az idők folyamán ennek jelentős része megsemmisült, mert a török szultánok idejében elhanyagolták a karbantartást. A mostani restaurálás során – a jövőre gondolva – számítógépen regisztráltak minden egyes mozaikkockát, szám szerint egymillió-hatszázezret. A pusztulás fő oka a beázó tetőzet volt, amit az évszázadok során a törökök nem engedtek kijavítani. Sőt, a mozaik hullását olykor még siettették is. A régi följegyzések arról számolnak be, hogy a török katonák lövésekkel rombolták a mozaikot. A sérülések vizsgálata igazolta is ezt: régi puskagolyókat találtak a falban, s Krisztus és a szentek arcát több helyen elcsúfították a lövésnyomok.125 négyzetméter (ez kb. 15%) megmaradt, de nem a legjobb állapotban. Ezért 15 hónapon át javították és tisztogatták a mozaikokat, 2018. karácsonyára készültek el.
Mikor márciusban ott jártunk Betlehemben, épp a padlózat és az oszlopok felújítási munkálatai folytak, egy restaurátort el is csíptünk munka közben 😊 Láthattuk a már restaurált bizánci mozaikpadlót is, ami olyan kifinomult kivitelezés, hogy a hittanosaim szőnyegnek nézték 😤
Sajnos nem néztem meg elég alaposan a mozaikokat, pedig lett volna rá időm. Hiába, oda egyszer vissza kell menni, amikorra már teljesen kész lesz a felújítás. Ez egy hihetetlenül gazdagon díszített bazilika volt, az oszlopok eredetileg aranyozottak voltak. A felújítás során az oszlopokat tartó VI. századi gerendák is előkerültek, melyek ki tudja mióta be voltak vakolva...
Csodálatos élmény volt...
(szöveg forrása: internet)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése